Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Látogatók

Oldalainkat 705 vendég és 0 tag böngészi

Csatornázás

Református Egyház

reformatustemplomLelkészi Hivatal:
2477 Vereb, Szabadság tér 35.

Lelkipásztor:
Szénási Sándorné
Telefon: 00/36/22/463-049
 
A XIV. század első harmadában már virágzó plébániáról tett említést a pápai tizedjegyzék. A mohácsi ütközetet (1526) követően a település a törökök prédájává vált, majd a benépesüléssel párhuzamosan tért nyert a reformáció is. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Fejér vármegyében tett igehirdető körutakat a tekintélyes hitvitázó prédikátor, Dévai Bíró Mátyás. A református egyházközség létrejötte a XVI. század derekára tehető, amikor az 1562. évi török adólajstrom szerint egy György nevezetű református prédikátort is tartott a színtiszta református vallású falu. Az eklézsia XVI. századi létrejöttét bizonyítja az 1721-ben lefolytatott, a templom eredetére vonatkozó vizsgálat is. A vármegyei küldöttség előtt a tanúkihallgatások során a verebiek a XVII. századi viszonyokra vonatkozóan azt vallották, hogy „a falu két asszony kivételével mind helvetica confession [református hitvallású] levő lakosokból” állott. Az 1562. évi török defter szerint a falu lelkeinek túlnyomó része az úgynevezett magyar vallást, azaz a Kálvin-féle irányzatot, a későbbi református vallást követte.
Az 1626. évi protestáns kerületi jegyzőkönyv már szervezett egyházat sejtet, amelynek temploma, lelkészlakja és iskolája is van, első ismert lelkipásztora Vörösmarti István. ... A település e századvégi pusztulásáig kilenc prédikátorának neve ismert, köztük Negyedi Györgyé. Őt 1674-ben a Wesselényi-féle rendi összeesküvéssel (1666–1670) kapcsolatos események következtében a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztek. A budai pasa azonban – több szomszédos lelkésszel együtt – „őt is szárnyai alá vette”, s nem jelent meg a kihallgatáson. Az 1786. január 18-i anyakönyvi feljegyzés szerint a törökök 1683. évi bécsi hadjáratát követő veszély elmúltával visszatért hívek 1685-ben új templomot emeltek: „A mi templomunk legelső fundálásának kezdete találtatott százegy esztendősnek, építtetvén legelsőbben 1685. esztendőben Budának a töröktül lett megvétele előtt való esztendőben.” Udvardi Pál szolgálata idején, másodszori visszatérését követően a gyülekezet 1690-ben építette fel sövényfalú (vesszőfonatú), torony nélküli templomát. Az 1747. évi veszprémi egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint már „van egy ezüst paténájuk [tál, tányér] és egy egylábú haranglábon egy negyven fontos harangjuk”.
Acsády Ádám veszprémi püspök 1733. február 23-án kelt levelében a többségükben református vallású helységek közt említette Verebet, amelyben a váli római katolikus anyaegyház-plébániától függő, külön parókiával nem rendelkező verebi leány- vagy fiókegyház (filia) pásztorálása mellett kálvinista lelkész is működött. …Az újkori történelemben a XVIII. század alkonyán a II. József által kibocsátott türelmi rendelet (1781) biztosította első ízben a protestáns lelkiismereti szabadságot. Eredményeként – ha legalább száz család kérte, s a költségek az állami adóalapot nem terhelték – a helytartótanács a birtokos hozzájárulása nélkül is engedélyezhette templom építését és felújítását. Ugyan utcára nem nyílhatott, tornyot és harangot nem kaphatott, de a protestánsok – földesuruk álláspontjától függetlenül – prédikátort és iskolamestert tarthattak. Vallásgyakorlatuk nem függött többé a birtokos beleegyezésétől, egyúttal templom építéséhez telket is biztosítania kellett. A római katolikus püspök nem ellenőrizhette a protestáns egyházak működését.
Tolnai Mihály lelkészsége (1773–1789) idején a gyülekezet lélekszáma – a Verebi Végh család „megértő vezetése mellett” – jelentősen szaporodott, anyagiakban gyarapodott. Az egyházközség anyakönyvezése 1754-ben kezdődött, lélekszáma 1786-ban megközelítette a négyszázat. A tolerancia pátens megjelenését követően a „régi rozzant és százados templomocskája” helyett nagyobbnak és szilárdabbnak az építési munkálatait kezdték meg 1787-ben, tetemes költség ráfordításával, kőtorony nélkül. „A fundamentom letétetődött áprilisnak 17-ik napján, elkészült egészen és felszenteltetett november 18-ik napjára.” A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint a 83 református mellett ekkor 15 római katolikus család élt a közel félezernyi lélekszámú faluban.
A templom napjainkban is álló kőtornyát 1808-ban építették fel, s két új harangot állítottak be; a száz kilogramm súlyút Eberhard Henrik harangöntőmester öntötte Pesten.
A toronyépítést követően nem sokkal „a meglévő kicsiny és rozzant iskolája helyett nagyobb és alkalmasabb épületet emel a növendékek számára, s ugyanazon épületben [1826-ban] lakást a tanító részére”. 1834-ben parókiát építettek, négy esztendővel később a templom fedélszékét, majd 1844-ben a toronyét, 1852-ben pedig a paplakét alakították át fazsindelyesre. 1859-ben másfélezer forintos költséggel „a czélnak nem felelőnek mutatkozván” új iskola épült. „Mindezek – fogalmazott Biczó Pál a XIX. század végén közzétett monográfiájában – az egyház erősödését, az egyháztagok kifogyhatatlan buzgóságát mutatják.” …
Az 1867. szeptember 16-i, a templom szomszédságában kiütött tűzvészben a templom és a torony tucatnyi lakóházzal együtt kiégett. Az egyháztagok vezetésével megkezdődött az adományok gyűjtése. A testvéregyházak, az uralkodó (I. Ferenc József négyszáz forintot küldött) és a helyiek áldozatvállalásából 8375 forintból magas falazatú, cserép héjazatú templomot emeltek. Öreg János lelkipásztor (1866–1874) még egy székesfehérvári jótékony hangversenyt is szerveztetett, amelyből 777 forint folyt be. A templomot Ney Béla pesti építész tervei alapján Berenbach Alajos tatai építőmester építette közel kilencezer forintból, az asztalos munkálatokat Schell Lipót komáromi mester irányította. Felszentelésére 1870. november elsején került sor. …
A templom felszentelését követő közel egy évtized múltán a lelkészlakot javították, 1882-ben és 1892-ben „takarékmagtár [búzamagtár] helyiség” készült, pincét ástak, 1896-ban pedig a toronysisakot borították vörösrézzel. A jelenlegi parókiát 1929-ben építették, majd tíz esztendő elteltével újították fel, amikor V. Kiss János, az egyház kurátora kétmanuális orgonát állíttatott a templomba. A két világháború során a harangokat rekvirálták.
Az istentiszteletekre napjainkban is hívogató kétszáz kilogramm súlyú harangját 1924-ben Budapesten Szlezák László, a két világháború közötti időszak legtöbbet foglalkoztatott, aranykoszorús harangöntőmestere készítette.
A második világháborúban … a templomtorony sisakját és tetőzetét aknatalálat érte, a lelkészlak és a gazdasági épületek ugyancsak súlyos károkat szenvedtek. Megrongálódott a templom belső berendezése is, az orgona pedig megsemmisült. …A református templom belsejét a harcok elmúltával 1948 és 1950 között állították helyre. Öt évvel később a templom vihar által megbontott és felgöngyölt bádogtetőzetét cserélték palahéjazatra, toronysisakját napjainkban is látható formájában 1956-ban építették át. 1962–1963-ban a templom külsejét teljesen rekonstruálták, majd legutóbb 1987-ben újították fel. Tóth Károly püspök 1988. április 10-én szentelte fel a megújított templomot.
Napjainkban Szénási Sándorné Szabó Judit az egyre inkább csökkenő lélekszámú gyülekezet lelkipásztora. Az egyházközség szórványtelepülése Pázmánd, közel ötven lélekkel. …
A Vereb központi részén álló romantikus–historizáló stílusú református templom utcasorban szabadon álló, téglány alaprajzú épület. Az 1939-ben átépített templom eredeti karcsú sisakja helyett 1956-ban lapos készült. A homlokzathoz csatlakozó két támpilléres torony alsó emeletén négy-, felette nyolcszögletű. Nyílásai félköríves záródásúak, bejárata feletti oromzata tört ívű. Belső tere hagyományosan egyszerű kialakítású, két rövidebb oldalán található karzata négy-négy öntöttvas oszloppal készült. Szószéke és padjai a XIX. század derekának idejéből származnak. A templomkertbe kőgömbbel koronázott téglapilléres kapu vezet.”
 
Az ismertető az alábbi kiadvány alapján készült:
Dakó Péter – Vitek Gábor: Vereb története. Vereb: 2003. 129-139. p.
 
2004-ben a templomtorony sisakját lecserélték az eredetivel megegyező karcsú, vörösréz borításúval.
 

Keresés