Látogatók

Oldalainkat 141 vendég és 0 tag böngészi

Csatornázás

Váradi Biblia

2006. augusztus 12-én B. Kiss Gyula bácsi és Zsuzsi néni családi házuk padlásáról behoztak ajándékba egy kötés nélküli, a rossz tárolástól erősen szennyezett, rovarrágta, szamárfüles és vízfoltos, valamint hiányos állapotban lévő Bibliát.

Az ajándékozási szerződésben rögzítésre került, hogy a Biblia az önkormányzat nyilvános könyvtárának tulajdonába került. Az ajándékozók kérése volt, hogy biztosítsuk megtekinthetőségét az érdeklődők számára.
A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégium pályázatán keresztül sikerült előteremteni a restaurálására a fedezetet a szükséges önrész vállalásával.
A restaurált Biblia 2007. október 31-étől előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.
Köszönet a család önzetlenségéért. Köszönet, amiért Vereb hírnevét, kulturális értékeinek számát gyarapították.
 
A Váradi Biblia történeti háttere és jelentősége
 
Nyomtatása 1657-ben, tízezer példányban kezdődött Nagyváradon Bethlen István, I. Rákóczy György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna, Rhédei Ferenc és Barcsay Ákos, valamint egypár tiszántúli ref. egyházmegye adományaiból. Az Újszövetség 1660-ban el is készült. Közben a török támadás a vár és a város elestével fenyegetett. A vár feladásának egyik feltétele az volt, hogy a már kinyomtatott példányokat, a nyomtatáshoz szükséges papírt és a nyomdai felszerelést épségben kiengedik a törökök a várból. A feltételt elfogadta a támadó fél, így jutott ki Váradról a nyomdász és minden, ami a Biblia nyomtatásához szükséges volt; s fejezhette be a kiadást 1661-ben Kolozsvárott felállított műhelyében Szenci Kertész Ábra-hám kevesebb, mint 6000 példányban. „Váradi”-nak nevezik, mert a munka ott indult el. A magyar nyelvű Biblia a Károli-féle szöveget tartalmazza Köleséri Sámuel átdolgozásával és széljegyzeteivel.
A magyar egyház- és művelődéstörténet szempontjából jelképes értékű. Nagyvárad az akkori protestantizmus fellegvára volt, és ezért is történhetett, hogy éppen itt kezdtek egy újabb verzió készítésébe. Várad a magyar reformáció egyik legmélyebb biblicitású városa volt, számos dokumentum tanúskodik erről. Ezek közül a legtöbbször idézett az 1629. június 17-i váradi zsinat azon határozata, amely a hivatásukban ellanyhult, egyéni hitéletüket elhanyagoló lelkészeket arra kötelezte, hogy akár személyes javaik eladása árán szerezzenek be maguknak saját Bibliát. Margitai Láni Péter tiszántúli püspök, a korábbi huszti lelkész, majd máramarosi esperes és lelkésztársai így fogalmazták meg az elvárásokat: „amelyik lelkésznek subája van, de Bibliája nincs, azt el kell venni, s annak árán Bibliát kell szerezni. Ha pedig sem subája, sem Bibliája, hivatalától meg kell fosztani.” A Károli-Biblia revíziójának a történetében az ún. Váradi Biblia megjelenése nagy fordulat volt.
 
Felhasznált irodalom:
Petrőczi Éva:
A váradi biblia helye a magyar puritanizmus irodalmában
 
Kerekes Erzsébet
könyvtáros
 
A Váradi Biblia előzetes bejelentkezés alapján megtekinthető.
18 éven felülieknek az olvasási lehetőséget is biztosítjuk.
 
Bejelentkezés Kerekes Erzsébet könyvtárosnál
Tel.: 22/464-604; 30/34-00-768
vagy
Kurcz Mária polgármesternél
Tel.: 22/238-007; 30/328-44-42

Keresés