Kedves Spányi Antal Püspök Atya!

Kedves Helga!
Kedves Gyászoló Család!
Kedves Verebi Lakosok!
Kedves Barátok!

Verebi Végh Péter nagybátyám az ősi Végh család feje, elhagyta a földi életet, követve a mindenható Isten akaratát. Oda vezette utolsó útja, ahova mindnyájan meg vagyunk hívva, a Mennyországba!

Hirtelen, nem várt távozása, mély szomorúságot hagyott maga után családjában, közeli és távoli rokonságában, baráti és ismerős köreiben. Azonban nyilvánvaló, hogy egy keresztény szellemben felnevelt verebi Végh, aki kezdetétől fogva az egyház tagja, tudja jól, hogy az életünk itt a földön, csak egy átmenet a Mennyország felé. Ez a tény magában hordozza a megnyugvást, amely a szomorúságot lelki örömmé változtatja.

Ez a föld, ahol Péter testi maradványai pihenni fognak régóta a verebi Végh, egy régi, magyar nemesi család nyugvóhelye. Ebben a családban figyeltek a magyar jogfolytonosságra, a nemzet kultúráját táplálták, identitását erősítették.

Verebi Végh Péter, aki meghalt Karácsony napján ősi családja és Magyarország iránt mindig mély szeretetet érzett, akkor is, amikor Ausztriában élt családjával. Amikor mászta az osztrák Alpokat bizonyára vágyott a szíve szülőhazája után. A szülei hazaszeretetre és a családja iránti szeretetre nevelték. A hosszú emigráció után, amikor a politikai változások megengedték, már az első napokban, az útja hazafelé vezetett. Amikor megérkezett a Végh kastélynak már csak a hűlt helye volt meg, így egy egyszerű parasztház lett Péter és Helga, a verebi Végh család rezidenciája. Így tért vissza szépen, nyugodtan a család élete, egy más tető alatt, a régi, szívből szeretett térségükre.

Itt Vereben, úgy ahogy elődei, Péter az utolsó negyedszáz év alatt könyveket adott ki, egyet Verebről, és egy másikat a családjáról. Visszaállította a klasszikus zenei koncerteket, úgy ahogyan a múltban történtek a Végh kastélyban, Liszt Ferenc társaságában, ma pedig a templomban a kastély közelében. Bekapcsolódott az Iparművészeti Múzeum Baráti Körébe, méltatva verebi Végh Gyulát, nagybátyját, a múzeum egykori igazgatóját, akit AVH-sok a saját könyvtárában öltek meg.

Verebi Végh Péter lelkisége, sok munkája itt Vereben, az oktatás, a környezet és a kultúra támogatása, tevékenysége a magyar kulturális folytonosságért, a hagyományok őrzéséért reményt keltő, hogy ezzel a hozzájárulásával szolgálta Magyarország feltámadását. Úgy munkálkodott, mint az elődei, a hazáért.

Verebi Végh Péter bemutatott lelkisége előtt, csak meghajthatjuk a fejünket, és példáját követhetjük! Ő, úgy ahogyan elődei, az igazi hazafiak közé sorolható, akik felelősséggel, bátorsággal cselekedtek.

Biztos, hogy a következő nemzedékek követni fogják Péternek, és őseiknek útját. Isten segítse őket!

Kedves Péter, nyugodj békében!

báró Lipthay Antal

Lieber Bischof Antal Spányi!

Liebe Helga!
Liebe trauernde Familie!
Liebe Einwohner von Vereb!
Liebe Freunde!

Mein Onkel Péter Végh von Vereb, Oberhaupt der altehrwürdigen Familie Végh, hat das irdische Leben verlassen und ist dem Willen des allmächtigen Gottes gefolgt. Sein letzter Weg führte ihn dorthin, wohin wir alle eingeladen sind, in den Himmel!

Sein plötzliches, unerwartetes Hinscheiden hinterließ eine tiefe Traurigkeit im Kreise seiner Familie, seiner nahen und entfernten Verwandten, seiner Freunde und Bekannten. Doch ist es offenkundig, dass ein im christlichen Geist erzogener Végh von Vereb, der von jeher Mitglied der Kirche war, wohl weiß, dass unser Leben hier auf Erden nur ein Übergang auf dem Weg in den Himmel ist. Diese Tatsache trägt eine Beruhigung in sich, die die Traurigkeit in seelische Freude verwandelt.

Diese Erde, in der Péters körperliche Überreste ruhen werden, ist seit jeher die Ruhestätte der Familie Végh von Vereb, einer alten, ungarischen Adelsfamilie. In dieser Familie wurde auf die ungarische Rechtskontinuität geachtet, die Kultur der Nation genährt, ihre Identität gestärkt.

Péter Végh von Vereb, gestorben am Weihnachtstag, verspürte stets eine tiefe Liebe gegenüber seiner altehrwürdigen Familie und Ungarn, auch als er mit seiner Familie in Österreich lebte. Als er die österreichischen Alpen bestieg, sehnte sich sein Herz gewiss nach seinem Vaterland. Seine Eltern erzogen ihn zur Vaterlandsliebe und zur Liebe seiner Familie. Nach der langen Emigration, als es die politischen Veränderungen zuließen, führte sein Weg bereits in den ersten Tagen in die Heimat. Als er ankam, war Schloss Végh nicht mehr aufzufinden, so wurde ein einfaches Bauernhaus zur Residenz von Péter und Helga, der Familie Végh von Vereb. So kehrte das Leben der Familie unter einem neuen Dach schön und geruhsam in die alte, von Herzen geliebte Gegend zurück.

Hier in Vereb veröffentlichte Péter im letzten Vierteljahrhundert, wie auch seine Ahnen, Bücher, eines über Vereb und ein zweites über seine Familie. Er hat die klassischen Musikkonzerte wieder eingeführt, so, wie sie in der Vergangenheit auf Schloss Végh in der Gesellschaft von Ferenc Liszt stattgefunden haben, nun sind sie in der Kirche, unweit des Schlosses zu hören. Er schloss sich dem Freundeskreis des Ungarischen Museums für Kunstgewerbe an, seinen Onkel, Gyula Végh von Vereb, den ehemaligen Direktor des Museums würdigend, der vom ungarischen Staatssicherheitsdienst in seiner eigenen Bibliothek getötet wurde.

Die Spiritualität von Péter Végh von Vereb, sein Werk hier in Vereb, die Förderung der Bildung, der Umwelt und der Kultur, seine Tätigkeit für die Kontinuität der ungarischen Kultur und die Wahrung der Traditionen schaffen Hoffnung, dass er mit diesem Beitrag der Auferstehung Ungarns diente. Er wirkte, wie seine Ahnen, für das Vaterland.

Vor der Spiritualität, die Péter Végh von Vereb zeigte, können wir uns nur verneigen und seinem Beispiel folgen! Er darf, wie auch seine Ahnen, zu den wahren Patrioten gezählt werden, die mit Verantwortung und Mut handelten.

Mit Sicherheit werden die nächsten Generationen dem Weg von Péter und seiner Ahnen folgen. Gott helfe ihnen!

Lieber Péter, ruhe in Frieden!

báró Lipthay Antal